Bepillantást engedünk Önnek a technológiai folyamatban, melyet már több éve sikeresen alkalmazunk…
Tetősíkok és födémek esetében: Tetőtérben általában száraz technikával kerül befújásra a papír. Ferde síkoknál a szarufaközöknél a külső-belső párafékező fóliarétegek közti teret töltjük fel papírral. Padlásfödémnél a fogópárokat borító gipszkarton mennyezetet, a fogópárok szintjéig, vagy a fölé nyíltan fújjuk. Ekkor a szigetelés sűrűsége kisebb lesz, mint üregkitöltő szigetelésnél, ezért általában 20%-kal vastagabb réteget szoktunk készíteni. Mivel a nyílt befújás nem lesz járható, lehetőség van a födémnél is a két deszkázat közé befújni a szigetelőanyagot. Ebben az esetben viszont szükséges a felső oldali fólia beépítése a deszkázat alá, mert úgy kerülhető el a járás közbeni mozgásból adódó porzás, amely a deszkák között jönne fel a padlástérbe.
Homlokzati szigetelésként: Újabban homlokzati szigetelésként is elterjedőben van a papírszigetelés, főleg új építésű családi házaknál. Olyankor a falra padlóvázat rögzítünk, melyet gipszrost lapokkal fedünk le, és az így keletkezett üreget töltjük fel a szigetelőanyaggal.
Nedves installációnál: Nedves technológiánál vízzel, vagy ragasztóval kerül felhordásra a szigetelés. Vízzel nedvesítve alkalmas könnyűszerkezetes falak oly módon való szigetelésére, ahol a belső borítás csak utólag, a szigetelés elvégzése után válik lehetségessé. Amennyiben a szigetelés vastagsága az öt centimétert sem éri el, lehetetlenné válik a tömlős száraz befújás, a tömlőt ugyanis nem lehet a résbe bedugni. Ilyenkor használjuk a nedves fújást, melyet elkészülte után szintbe munkálunk, és a belső borítás ezt követően rögzítjük. Ragasztóanyaggal keverve, mennyezetre, dongafödémre, akusztikai szigetelés készíthető belőle.