A befúvás során a hosszabb rostszálú alapanyag jobban filceződik, így nyerhető a legnagyobb térfogat-sűrűségű szigetelés. Függőleges falakban a maximális testsűrűség akár 65 kg/m3 is lehet, ez egyedülálló a hőszigetelési anyagok palettáján. Nagy tömegének számtalan előnye van: Az a szigetelőanyag, amelyet télen energiatakarékosság céljából használunk, nem biztos, hogy nyáron is megvéd a hőség ellen. Amíg a hideg elleni hőszigetelés legfontosabb mérőszáma a hő átbocsájtási tényező (un. K-érték), addig a meleg elleni hőszigetelés hatékonyságát a fáziseltolódás mértéke jellemzi. A fáziseltolódás értéke órában adja meg, hogy mennyi késéssel ér a nyári forróság egy épületrész külsejéből a belső lakótérbe. A fáziseltolódás annál nagyobb, minél magasabb a beépített szigetelőanyag hő kapacitása. A nyári meleg hőszigetelés fő célja, hogy a tetőn és a falakon keresztüli hőhatást úgy elnyújtsuk, hogy a napi legmagasabb hőmérséklet akkor érje el a lakrészt, amikor a külső hőmérséklet már annyira alacsony, hogy a felületek sugárzó hőjét szellőztetéssel ellensúlyozni tudjuk. A leírtakat már számos magyar cellulóz szigetelésű ház tulajdonosa is megerősítette, mondván: nincs szükségem klímára, mivel a tetőtér a legmelegebb nyári napokon is megfelelő klímájú. Hanggátlása kiemelkedő, akár 55-58 db-es csillapítás is elérhető. Beépíthető két légzáró réteg (akár két erős fólia) közé, elsősorban vázas falszerkezetek és tetőterek hőszigetelésére
Tömege miatt nagy a hőtehetetlensége. A nagyobb tömeg ellenére jobb a hőszigetelőképessége. A nagyobb tömegből kifolyóan ugyanakkor hőtehetetlensége is van. Télen főleg a hőszigetelés van előtérben, mert kint folyamatos a hideg, nyáron azonban a hőtehetetlenség többet számít, mert nyolcszor nehezebben melegszik át, mint más szigetelőanyagok. A hőtehetetlenség gyakorlati jelentősége télen abban nyilvánul meg, hogy átmelegednek a falak, és tárolják a hőt, amikor a fűtés épp nem működik. Könnyűszerkezetes házaknál, és tetőtér beépítéseknél a lakóknak azért van rosszabb komfortérzetük, mivel hiányolják azt a hőtároló képességet, amit a téglafalak nyújtanak. Miért kell ez a hőtároló képesség? A mostani lakásokban többnyire gázfűtés van. A gázfűtés szabályzása abból áll,hogy felfűti a radiátort, a helység hőmérséklete eléri a beállított értéket, és leállítja a radiátorok fűtését. Ekkor a radiátorok gyorsan lehűlnek, és a hőt már a falak tárolják. Könnyűszerkezetes falnál, a szálas szigetelőanyagnak nincs hőtehetetlensége, és a fűtés leállása után a levegő hőmérséklete magasabb, de a falak hidegebbek. A papírszigetelés hőtehetetlenségből adódik a nyári meleg elleni hőszigetelés lényege is. A tetőn és a falakon keresztüli hőátadást úgy eltolja, hogy a napi legmagasabb hőmérsékletet akkor érje el a lakrész, amikor a külső hőmérséklet már annyira alacsony, hogy a felületek sugárzó hőjét szellőztetéssel ellensúlyozni lehet.
Ülepedésbiztos, és hőhíd mentesen kitölti a teret, ami abból adódik, hogy géppel kerül befújásra. A szálas szigetelőanyagok mivel nem töltik ki az üreget, a saját súlyuk miatt lecsúsznak az üreg aljára. Ezt kezdetben drótozással próbálták megakadályozni, ami csak átmenetileg sikerült. A szálas szigetelőanyagokra jellemző még, hogy a rendszeres páradiffúzió miatt a szigetelőanyag összeesik, így még tovább csökken a térfogata. A gépi bedolgozás lényege, hogy levegővel szállítják, és tömörítik az anyagot, ami teljesen kitölti az üreget, és a szigetelőanyag rugalmassága folytán nem engedi összeesni azt. Mivel az anyag nem táblás, így nem keletkezik belőle vágási hulladék sem. A befújt technológia létjogosultságát bizonyítja az is, hogy már nem csak a cellulózszigetelést, hanem újabban az üveggyapot szigetelést is ilyen módon dolgozzák be.
Páraáteresztő. Természetes tulajdonságából adódóan a cellulózszigetelés képes a párát a lakótérből kivezetni, de képes tárolni is. A szálas szigetelőanyagok is képesek a pára átengedésére, azonban a rendszeres páradiffúziótól összeesnek. A papír mentes ettől a káros tulajdonságtól. Tömegének 30%-át is képes pára formájában tárolni, amire akkor kerül sor, ha kint magas a páratartalom, és a szigetelés nem tudja azt leadni. A páradiffúziót párafékező és páraáteresztő fóliák beépítésével szabályozzák. Ideális esetben a lakótér felől párafékező fóliát használok, ami korlátozza a belső pára szigetelőanyagba jutását, és páraáteresztő fóliát kívülről, ami könnyebben engedi a párát a szigetelésből kijutni. A fóliák további szerepe a légzárás, mert lényeges követelmény, hogy a szigetelésben ne áramoljon a levegő, az ugyanis magával viszi a meleget is a szigetelésből.
A szervezetbe kerülve lebomlik. Bedolgozás során jelentősebb mennyiségű szigetelőanyag kerül a szervezetbe, főleg belégzés útján, de később a lakótérbe is kerülhet a légmozgással. Ha valamilyen idegen anyag kerül a tüdőbe, a szervezet savat termel, hogy azzal elbontsa a szennyeződést. Az iparosodás előtt kizárólag növényi szennyeződés került a tüdőbe, de mi a helyzet az üveggyapottal, és kőzetgyapottal. Ezek ugye nem oldhatók savban, és a tüdőbe lerakódva a léghólyagocskák gyulladását okozzák, ami végül szilikózishoz vezet. A cellulóz egy természetes anyag, és a segédanyagok is azok, nem kell félni, tőle, hogy bármilyen irritációt okozna.